GILLETTE-DIÉTA

Ne tévesszen meg a cím. A Gillette semmilyen diétás terméket nem dobott piacra – legalábbis egyelőre nem. Bár az anyavállalat, a P&G, amelynek portfóliójában a világ családjai számára legfontosabb és legnélkülözhetetlenebb márkák közül több is szerepel, már jelen van a gyógyszerpiacon. De az egy másik történet.

Ma okokból született hatásokról mesélek neked.

A Gillettenarrative-on nyíltan kimondtuk, mennyiből élek havonta – és mindeddig sikerült emberként fel nem robbannom. Aki kíváncsi, bemehet és elolvashatja. Ez nem vallomás – ez tény. És ez a tény mindent megmagyaráz, ami ezután következik.

Az emberek azért kezdenek diétába, hogy másoknak tetsszenek. Hogy csodálják őket. Aztán jön egy betegség, és a diéta orvosi kötelezettséggé válik. És akkor delegálnak – a dietetikus, az étrend-kiegészítők, a protokoll, az alkalmazás. Költenek. Várják, hogy valaki más mentse meg a testüket. Nem értik – vagy nem akarják megérteni –, hogy mindig is egyetlen szereplő volt: ők maguk. Az agy dönt. Nem az orvos. Nem az algoritmus. Az agy.

Ez abszolút igazság, amely évente milliárdokba kerül emberek millióinak, akik inkább fizetnek valaki másnak, mint hogy felelősséget vállaljanak önmagukért.

Én viszont az ellenkező és egyszerűbb okból tartok háromhónapos böjtöt: minden pénzemet arra költöttem, hogy bejegyeztessem a könyveim amerikai szerzői jogát, és megszerezzem az ISBN-eket. Én választottam meg, hová teszem. A test követi. Semmi delegálás. Semmi orvos. Csak víz, tisztánlátás, és a várakozás, hogy az emberek olvassák a Gillettenarrative-ot – gondolkodjanak, és talán mosolyogjanak.

Már leadtam 20 kilót. De új olvasókat szereztem. Az ingyenesség illata nem illan el.

A főnököm döntött. A főnököm az agyam.

Az agyam pedig tudja, hogy a Gillette az anyám.

Isten hozott.