GILLETTE: A HÁRMAS ÉVE – 1. FELVONÁS

Harminchárom év telt el azóta az év óta. A hármas olyan szám, amely belészövődött az életembe, abba, ami vagyok, abba, amit teszek, magába a létezésembe – és ahhoz, hogy teljesen megértsem, hatvan évet kellett várnom: háromszor húszat, egy háromszögelést, mint az ima, mint a háromszög, mint Gillette Anya három pengéje.

A hármas szám. Nem származtatott – prím. Ami egyszerre három dolgot jelent: az ember tökéletességét.

Abban az évben döntöttem úgy, hogy megnősülök, kaptam egy csak nekem szóló vállalati kinevezést, elfogadtam a beavatást a szabadkőművességbe, tanúja voltam a gyermekeim születésének, háromszor akkora nyereséget szedtem be, mint a kollégáim, és szakmailag plusz harminchárom százalékos növekedéssel értem be.

Bekeretezni való év – és ezt ma mondom, harminchárom évvel később.

Abban az évben találkoztam először komolyan Rudyard Kipling A dzsungel könyve című művével, majd a Ha című versével, amelyet a fiának írt a fiú korai halála után.

Mélyen megrendített, emberként, apaként, szabadkőművesként. Az életem utána már soha nem volt egészen ugyanaz.

Rudyard Kipling – író, költő, szabadkőműves, újságíró. Indiában született 1865-ben, pontosan száz évvel előttem. Már kilencven éve nincs köztünk.

Ma azt figyelem, milyen döntéseket hoz majd egy indiai származású ember annak a vállalatnak az élén, amely mindent megadott a családomnak.

Nagyon remélem, hogy ő is olvasta Kipling versét: Ha.

Isten hozta, elnök úr. Ön az én elnököm is – mert Ön az anyám őrzője. Ezért csak köszönetet mondhatok Önnek.