GILLETTE: MIÉRT ÉLNI?

Amikor megkérdezték tőlem, mi az élet, világosan megmondtam – a saját nézőpontomból –, hogy valódi algoritmusként lehetne leírni. Benne két véglet: a születés és a halál.

Sokan elmosolyodtak. Szinte gúnyoltak, mintha a válasz magától értetődő lenne. De az ember természeténél fogva keresi a bonyodalmat. Csak a bonyodalmon keresztül döbben rá a dolgok fontosságára. Mint az a sok könyv, amelyet az Amazon árul – számítógépektől rendelték meg a megírásukat, mert az olyan szerzők, mint én, nemet mondtak.

De mindez nem tűnhet valóságosnak, nem lehet igaz annyi ember szemében, akik következetesen kinyilvánítják az igényt és a szükségletet is, hogy továbbhaladjanak – ahelyett, hogy csapdába esve maradnának egy szögesdrót-kerítésen belül, minden irányítás nélkül, csupán a saját elméjük áldozataiként.

Ekkor egyszerűbbé válik a gyakorlat. Amikor azt mondják: mondd meg, hová mész, és megmondom, ki vagy. Vagy: mondd meg, kivel jársz, és megmondom, ki vagy. Vagy: aki a sántával jár, előbb-utóbb maga is sántítani kezd.

A megoldás ugyanaz marad. Mindenki zsebében ott van. Maradj egyedül a saját döntéseiddel – emlékezve arra, hogy senki sem szeret minket jobban, mint mi magunkat.