A GILLETTE VÁLLALATIRÁNYÍTÁSA

Aki elindul ezen a szakmai úton, általában csak egy dologra gondol: karrierre, hatalomra és pénzre.

E célok eléréséért az emberek gyakran feláldozzák önmagukat, a családjukat és az értékeiket egyetlen isten, az AMBÍCIÓ nevében.

Ebben a szakmai közegben a férfiak általában még mindig előnyben vannak, a nőknek pedig gyakran jóval több energiát kell befektetniük, hogy olyan pozíciókba jussanak, amelyek ritkán vannak egészen a csúcson.

Elég a nagyvállalatokra, a politikára és sok más intézményre nézni, ahol a nők aránya a valódi hatalmi pozíciókban gyakran 10% körül marad.

A spiritualitást és a vallást nem is érintve, a nők gyakran töltenek be lényeges és fontos szerepeket, de ritkán a legbefolyásosabbakat, ha gyakorlati döntéshozatalról és hatalomról van szó.

A karrier előrehaladása végső soron a hatalmi létrán való felkapaszkodásról szól, és van három alapszabály, amelyet mindenki ismer:

• mondd, hogy csökkenteni kell a költségeket;

• mondd, hogy egyetértesz;

• mondd azt, amit hallani akarnak.

A tényleges munka később jön, miután az új szerepet és címet már megszerezted.

Azoknál a kereskedelmi cégeknél, ahol apám és én dolgoztunk, azok, akik előreléptek a karrierjükben, szinte mindig a brand managementből vagy a marketingből jöttek. Az értékesítésből, a logisztikából, a humánerőforrásból vagy az adminisztrációból érkezők általában árnyékban maradtak. Hogy láthatóbb vezetői szerepet kapjanak, gyakran kisebb cégekhez kellett átmenniük, ahol kitűnhettek és nyomot hagyhattak.

Akik a csúcsra jutottak, ritkán vették körül magukat kivételesen rátermett kettes számú emberekkel.

A szabály mindig ugyanaz volt: legyen egy korlátozott képességű helyettes és egy erős munkatárs, de soha senki, aki egy napon veszélyeztetheti a széket.

És amikor valaki az egyes lett, a stratégiája általában kiszámítható volt.

• Először költségcsökkentési programot terjesztett a részvényesek elé. Az azonnali megtakarítás nagyobb nyereséget és erősebb részvényárfolyamot jelentett.

• Ezután következett a reklám- és marketingtervek felülvizsgálata, majd az árbevétel és a nyereség növelését célzó új beruházások kérése.

• Végül, amikor a játékot már jól kézben tartotta, felvásárlási üzemmódba kapcsolt: cégeket vásárolt, és új piacokra lépett, ahol ugyanazt a képletet megismételhette.

Ez az a mechanizmus, amelyet gyakran alkalmaznak azok, akiket egy igazgatótanács élére neveznek ki, és akik ekkor kezdik meg kapcsolatukat az üzlet valódi tulajdonosaival: a részvényesekkel.

Ezeknek az embereknek hosszú a szakmai életük. Miután vezetői pályájuk természetes módon véget ér, sokan más igazgatótanácsokban folytatják, felajánlják a tapasztalatukat, és közben továbbra is dollármilliókat kapnak javadalmazásként, amelyet a részvényesek fizetnek.

Nagyon kevesen csökkentették valaha önként a fizetésüket vagy a juttatásaikat. Az ilyen gesztusok általában csak akkor jelennek meg, amikor valós veszélye van annak, hogy kiszorítják őket a játékból.

Ekkor kijátsszák az utolsó kártyát:

„Kevesebbe kerülhetek – csak hadd maradjak.”

Isten hozott.