GILLETTE-EMBEREK

Gillette People — Gillette The Missing Piece, chapter 20

GILLETTE, A HIÁNYZÓ DARAB · Magyar kiadás  ·  Sz. 20

GILLETTE-EMBEREK

Átalakulás


AZ ELME TÍZ SZOBÁJA

Van egy ház, amelyben mindannyian lakunk, pedig sosem mi választottuk.

Nincs címe. Egyetlen térképen sem szerepel. Mégis jobban ismerjük bármelyik helynél, ahol valaha igazán éltünk. Odabent tíz ajtó van.

Némelyiket minden nap kinyitjuk, észre sem véve.

Másokat zárva tartunk, és úgy teszünk, mintha semmi közünk nem volna hozzájuk.

Aztán vannak szobák, amelyeket nem mi építettünk, mégis valahogy ugyanúgy magunkban hordozzuk őket. Ez nem elmélet.

Nem egy pszichológiai kézikönyv, amely a polcon porosodik.

Egy férfi beszámolója, aki egyenként végigjárta ezt a tíz szobát, gyakran anélkül, hogy tudta volna, hol jár, és aki most, néhány évvel többel a vállán, pontosan úgy próbálja leírni őket, ahogyan megélte.

Tíz ajtó.

Mindet kinyitottam.

Némelyiket kíváncsian.

Némelyiket kelletlenül.

Némelyiket csak akkor, amikor már túl késő volt visszafordulni.

Ha ezek a szobák ismerősnek tűnnek, nem azért van, mert az én történetemet mesélik el.

Hanem azért, mert valahol mélyen a tiédet is elmesélik.

Ferdinando

EMBEREK – Átalakulás

Az életem olyan emberekből áll, akik nem is sejtik, hogy még mindig benne élnek.

Néhányan maradtak.

Sokan eltűntek.

Mindannyian hagytak maguk után valamit.

Egy mondatot.

Egy pillantást.

Egy sebet.

Egy gyógyírt.

Vannak találkozások, amelyek évtizedekig tartanak, és semmit sem változtatnak.

Mások percekig tartanak, és egy egész élet tengelyét mozdítják el.

Ezért soha senkit nem becsülök alá.

Sem az idegent, aki mellettem ül.

Sem a kollégát.

Sem a járókelőt.

Sem az öregembert, akivel véletlenül találkozom.

Minden ember hordoz egy igazságot.

Néha azért érkeznek, hogy megtanítsanak nekünk valamit.

Néha azért, hogy megtanítsák, kik vagyunk.

És szinte mindig csak jóval azután értjük meg, hogy elmentek.

Visszanézve rájövök, hogy nem egyedül építettem fel magam.

Senki sem.

Mindig ott van egy láthatatlan kéz abban, amivé válunk.

Egy tanács.

Egy elutasítás.

Egy árulás.

Egy biztatás.

Azok vagyunk, akik vagyunk, mindenki miatt, akivel találkozunk.

Még azok miatt is, akiket elfelejtettünk.

Még azok miatt is, akikkel bárcsak sosem találkoztunk volna.

Vagyunk.

És aki mást mond, az valószínűleg nincs.


Ferdinando

PDF ← GILLETTE, A HIÁNYZÓ DARAB