GILLETTE-ARCÁPOLÁS KONTRA L’ORÉAL

Amikor eljött az első értekezlet, az értékesítési igazgató azzal érkezett, hogy bemutassa az első sárgabarackos, szemcsés arctisztító krém bevezetését, és felém fordulva megkérdezte: „Frega, maga mit gondol?”

Én pedig azt feleltem: „Doktor úr, ki vásárolta fel a világ összes sárgabarackosát, és döntött úgy, hogy gyümölcsöt árultat velünk – csak reméljük, hogy nem a zöldség jön utána.”

Kitört belőle a nevetés, mint egy őrültből, de gyorsan visszatalált a szerepébe, és azt mondta: „Mutassuk meg az internationalnek, hogy mi nem csak penge- és borotvarendeléseket gyűjtünk, kérem.”

Az Egyesült Királysággal és Spanyolországgal együtt indultunk, és mindenki megpróbált az élre kerülni a számokban – ez természetes verseny –, de minden nemzet déli fogyasztóit mindig úgy ábrázolják, mint a gyönyörű nőt, akit az északi férfiak nem tudnak nélkülözni, és ez alkalommal sem volt másként.

Márka: APRI, terméktípus: SZEMCSÉS ARCTISZTÍTÓ, aztán három hónappal később ARCMOSÓ KRÉM, újabb három hónappal később pedig HIDRATÁLÓ KRÉM tégelyben és tubusban.

Kilenc hónap után benne voltunk a piaci részesedésben, a Nivea, a Leocrema és más gyógyszertári vezető márkák mellett, és az ügyfelek örültek, hogy a termék már egyetlen reklámkampány nélkül is fogyott.

Aztán a szokásos nápolyi Gillette-es kolléga egy értekezleten előállt ezzel a mondattal: „Gyümölcssalátát csinálnak belőle – a miénk olcsóbb.”

De itt a tény, amely mindent elmond: amikor eladtuk a márkát a Henkelnek, azokon a piacokon ezt a fajta gyümölcsöt egyáltalán nem ették többé.